2025. év
A Gödöllő-Vác Térségi Vízgazdálkodási Társulat 2025. szeptember 24-i vezetőségi ülésén elhangzott, Dr. Pécsi Kálmán nyugalmazott okl. vízgazdálkodási szakmérnök – Felügyelő Bizottsági tag – előadásának írásos anyaga:
„Vizet a tájba program” áttekintése
A „Vizet a tájba” a szlogenje annak az elképzelésnek, hogy a vízelvezetés ( csapadék, és a tavaszi hóolvadás vizei ) elvezetése helyett – ott ahol arra egyáltalán lehetőség van – a vízvisszatartással, sőt, esetleg a víz visszavezetéssel kell megoldani az utóbbi évek, évtizedek megváltozott éghajlati viszonyai miatt kialakult talajvízszint süllyedés miatt kialakult problémát.
A Mérnökújság májusi számában megjelent Koncz Péter ökológus „ Adjuk vissza a vizet a tájba” című írása, majd a júniusi számában erre a cikkre reagált – „Szemléletváltási kérdőjelekkel – a többünk által ismert Reich Gyula vízmérnök a vízügyi szakma nevében. A két nagytekintélyű szakember diskurzusa ihlette előadásomat. A jobb szemléltetés érdekében hoztam egy térképet, egy nagyon értékes térképet, mely még az OVH- ból származik. A Kárpát-medence rendszeresen vízzel borított területeit mutatja, azokat a területeket, melyek rendszeresen elöntésre kerültek. A Tisza és Duna szabályozása előtti időszakból.
Úgy tűnik számomra, mintha egyes ökológusok szíve szerint az lenne kívánatos, ha ma is az arégi mocsárvidék lenne. Ezen a térképen az is látható, hogy éppen ez a terület, a Gödöllő-Vác Térségi VGT. működési területén nem volt vízzel rendszeresen jelentős terület. Őszintén, ma sem vagyunk nagyon érintettek, ezért mi kevésbe értjük, milyen volt menekülni az árvíz elől, amikor a folyók még nem voltak szabályozva.
Az ökológus kolléga cikkében időrendben áttekinti a történteket és Andrásfalvy Bertalanra hivatkozik, akinek megjelent egy könyve „A Dunamenti népek ártéri gazdálkodása” címmel -, melyben azt írja, hogy ezek a munkálatok, a mocsarak lecsapolása és árterek megszűntetése valójában a Bécsi udvar és a földbirtokosok érdekében és hasznukra történt, ennek viszont az árát az országnak kellett és kell majd megfizetnie..
A könyvet 1972-ben adták. ki. Ezt az állítást Reich Gyula megcáfolta, mert tény, hogy ezeket a lecsapolási, folyószabályozási munkálatokat nem az urak kezdték, hanem a társulatok, kisbirtokosok, akiknek a földjeit elárasztotta a víz. A pénzt a társulatok adták össze. Ez az első cáfolat.
A másik téma, ami sokszor elhangzik az, hogy több víz folyik ki az országból, mint ami bejön. A folyószabályozás káros következménye, hogy 1960-2010 között (50 év) évente 1,2 cm-t csökkent a talajvíz szintje az Alföld térségében, ami összesen70 cm. Ezt Reich is megállapítja az írásában, hogy a Tisza Vásárosnaményi szelvényében mért vízhozama és a Tiszán levonuló vízmennyiség 30%-al csökkent. Ez azt mutatja, hogy nem feltétlenül a szabályozásnak köszönhető, hanem pl. a klímaváltozás következményének is betudható. Amit még állít az ökológus az az, hogy a szabályozás következményéként mélyültek a medrek.
Magyarországon a háború előtti időszakban, majd a 60-as évek végén kialakult Európa legnagyobb vízpótló rendszer. Ez a vízpótló rendszer a Tiszán a Tiszalöki duzzasztó gát és vízierőmű, és az abból kiágazó főcsatornák, a Kiskörei vízlépcső és a víztározó, amiből kiágazik a jászsági és a kiskunsági főcsatorna, a Kőrösök völgyében megépített duzzasztók, melyeknek köszönhetően ma a Tisza 600 km hosszának 400 km-re duzzasztott. Amikor olyan a meteorológia helyzet jön (pl. sok csapadék), olyankor sokkal több víz tárolódik, mint ami bejön. A Csongrádi vízlépcső fölötti területen, Szeged fölött és Csongrád között, ha megépül a vízlépcső, akkor el lehetne érni ugyanazt az állapotot, mint a felső szakaszokon. Hazánkban az éves csapadéktól függően, kb. 57 km3 csapadék hull, ebből a lefolyó vízmennyiségek alapján hozzávetőlegesen 51 km3 ami a talajba beszívódik, és van 6 km3 víz, ami a vízgyűjtőn lefolyik. A cikkben leírja a szerző, hogy ebben az évben, január elseje és május vége között 230 ezer m3-el kevesebb víz hagyta el az országot, mint amennyi bejött. Egyáltalán nem igaz az az állítás, hogy több víz távozik, mint amennyi érkezik, ezt az adott szituáció dönti el. Pl. amikor olyan a meteorológiai helyzet, hogy ősszel csapadékos, vagy olvadásos időszak van, nyilván leürítik a tározókat, csökkentik a vízszintjét. Ilyenkor nyilván sokkal több víz távozik, mint amennyi bejön, amikor töltik fel a víztározókat, akkor sokkal kevesebb. Tény hogy a 6 km3 vízből, ami lefolyik, van jelenleg kb. 2400 dombvidéki víztározó és több, mint 600 holtág az országban, ezeknek az összes víztérfogata 300 valahány millió m3, és lehetne még – mert felmérték – kb. 4000 víztározót építeni az országban. Van olyan környezet, ami erre alkalmas, és további 3-400 millió m3 vizet lehetne tárolni. Lennének alkalmas helyek, ahol további vízmennyiséget lehetne betározni. Lassan előadásom végére érek, tudnék róla még sokat beszélni, de 30 perce állt a rendelkezésemre. A cikkben még azt is a vízügyi szakemberek szemére vetik, hogy a helytelen szabályozások, beavatkozások hatásának köszönhetően egyre nagyobb a szárazság. Gondolom, erről a jelenlévő Kása Melinda, a Közép-Duna Menti Vízügyi Igazgatóság vízügyi referense is hosszan tudna mesélni. Még hozzátenném, hogy a cikk azt is megemlíti, hogy napjainkban van zöldgerilla mozgalom, olyan emberekből áll, akik nem várnak tovább, hogy az állam, vagy a vízügyi ágazat a fennálló problémát megoldja, inkább ők, önhatalmúlag kezükbe vették a feladat megoldását, és megkezdték a munkát: átrendeztek vízfolyásokat, átvágtak töltéseket, aminek több káros következménye lesz. Nem véletlen, hogy akár a víz beengedését, akár a víz kivételét a Hatóságnál engedélyeztetni kell. A vízjogi engedélyeknél az a lényeg, hogy meghatározzák azt a vízmennyiséget, amelyet és ahogyan azt ki lehet venni, továbbá meghatározzák a szükséges vízszinteket, pl. halastavak esetében. A zöld gerilla mozgalmak mindezt figyelmen kívül hagyják. Ők úgy gondolják, hogy joguk van a vízhez, és azt tenni, ami számukra a legmegfelelőbb.
Összefoglalva : az ökológus a vízügytől szemléletváltás követel, de hogy miképpen kell és lehet a tájba több vizet eljuttatni, arra választ, megoldást nem vázolt fel.
A Gödöllő – Vác térségi Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Társaság területén én alapvetően két területen látok lehetőséget a felszíni vizek visszatartására:
- Szorgalmazni javaslom a térségben lévő vízfolyásokon a megfelelő öblözetekben további víztárázók , öntözővíz-tározók, halastavak létesítését.
- Az erdőterületeinken számtalan olyan geomorfológiai adottság van kisebb-nagyobb víztározók kialakítására, a víz visszatartására, és a beszivárgás növelésével a talajvízszintek további csökkenésének megállítására. Ezeket az alkalmas helyeket meg kell határozni és a kisvíztározók megépítését támogatni kell.
Tisztelt Látogató!
A Társulat szeptember hónapban elvégzett közfeladatairól készült képeket a Galériában megtekintheti.
A Gödöllő-Vác Térségi Vízgazdálkodási Társulat vezetősége 2025.09.24-én Intéző-, és Felügyelő Bizottsági együttes ülést tartott. Az ülésen Dr. Pécsi Kálmán, a DMRV Zrt. nyugalmazott műszaki igazgatója, vízügyi szakértő előadást tartott a Vizet a tájba program áttekintése címmel. Az előadás rövid írásos anyagát hamarosan feltöltjük.
Megjelent a „Zöld-kék” infrastruktúra fejlesztések településeken (ERFA)” KEHOP Plusz-2.2.1-25” pályázati lehetőség. A fejlesztés célja többek között között az egyenetlen csapadék eloszlásból adódó vízgazdálkodási problémák kezelése, intelligens tájhasználatnak megfelelően a helyben lévő vizek felkutatása és visszatartása. A pályázatot elsősorban önkormányzatok adhatják be, de konzorciumi partnerként a vízitársulatok is nevesítve vannak. Társulatunk konzorciumi partnerként elsősorban szakmai hátteret tud biztosítani az önkormányzatok tulajdonban, – de a társulat üzemeltetésében – lévő, mintegy 150 km hosszú ú.n. „harmadlagos művek” tekintetében
A pályázatról tájékoztattuk a Társulatunk működési területére eső önkormányzatok polgármestereit.
Wagner Melinda
irodavezető
2011. év
Hírlevél
Előadás a vizitársulatok a piacgazdaság 20 évében címmel
Interjú Óvári Lászlóval – Pályázati forrásból újítják fel a vízelvezető patakok medrét
Interjú Óvári Lászlóval – Vizitársulati Munkabizottság
A SzentGyörgy-vízfolyás megtisztítása
2010. év
Hírlevél
10 éves a Társulat
Interjú Óvári Lászlóval
2009. év
Hírlevél
2008. év
Hírlevél
2007. év
Hírlevél